A bejegyzés eleje - mint ahogy az első mondatból is látszik, elég régi. Azért kapott helyet az előzmény is, mert tovább gondoltam és kissé át is értékeltem a véleményemet. Fontosnak tartottam hogy az előzményeket is ismerjétek.

A Szilveszteri buliról visszafele a tömött éjszakai buszon a kedvesemmel egy nagyon elgondolkodtató beszélgetést folytattunk a házasságról. Én menthetetlenül romantikus és házasság párti vagyok. Több okból is, de ezt most nem részletezném. Legyen elég az, hogy már egész kicsi koromtól kezdve menyasszonyosat és anyukásat játszottam. Párocskám és köztem 4 év van. Ennek következtében ha megnézzük, ő már javában a család alapítási időszakban lenne én pedig még a tombolós vége felé. Szóval, mi is lenne a következtetés, ki melyik párton van, a házasulósdit nézve?! Nem. Pont fordítva.

Ő azt mondja, hogy a házasság hülyeség, én meg azt, hogy ez nem igaz. Megkért, hogy cáfoljam meg az állítását, de ésszerű érvekkel nem tudtam meggyőzni, az igazamról. Minden érvemre volt neki egy ellenérve és a vége az lett, hogy a házasság nem jó, sőt rossz is.

Miért is házasodnak az emberek össze? A romantikusabb felfogás szerint megtalálják azt az embert, akivel le akarják élni az egész életüket. Biztonságot akarnak, mind anyagi, mind társadalmi és persze érzelmi szempontból is. Tehát, ha azt nézzük, majdnem minden ilyen megmozdulás hátterében a könyebb pénzhez jutás a cél. Könnyebben és többet lehet megteremteni és kapni is. Nézzük csak meg az örökösödési törvényt, vagy azt, hogy lehet könnyen hitelt felvenni?! Ha a két fél összeházasodik, vagy legalább bejegyzett élettársi viszony áll fent kettőjük között. De ha már bejegyzett, akkor egy sima (semmi cé-có és buli) házasságkötés és a bejegyzett élettársi viszony között mi is a különbség? -nem igazán tudom a jogi különbséget, én csak a súlyát és a befektett időt néztem-

Az meg egy hülyeség, hogy azért házasodunk össze, hogy biztonságban érezzük magunkat. Ugyan!!! Minden kapcsolatnak az a halála, ha a felek biztonságban érzik magukat és nem tesznek a kapcsolat fenntartásáért. Elkényelmesednek a felek. Olyankor jön a két hetes borosta, a büdös száj és az elhízott egykedvű ember. Igenis akarjuk elcsábítani az aktuális partnerünket is! Nem azt akarom ezzel mondani, hogy otthon is sminkelve, csini ruhába kell mászkálni, de néha-néha lásson minket úgy is a partnerünk, hogy le essen az álla.

Akkor mire jó ez az egész házasságosdi, hiszen a két fél közötti kapcsolatot hááát, megváltoztatja, és el is ronthatja? Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a házasság bármiben is befolyásolná az embereket. Lehet hogy mindenkiben képez egy kis gátat, de az emberiség sok csúnya dolgot látott már. Ugyanis, akinek olyan a természete, az élete, elégedetlen stb akkor az ígyis, úgyis (most bocsánat) félre fog kufircolni! Csak sok pénzébe és fájdalomba fog kerülni a válóper. Ennyi!

Szóval, bármennyire is rossz ezt mondanom, a házasság csak arra való, hogy az emberek ne lébecoljanak egyik ágyból a másikba és hogy meg tudjanak élni valahogy. Mert egy ember a minimál béréből épp megél, vagy épp hogy nem. Ha viszont két minimálos összeházasodik, akkor lehet hogy meg engedhetik maguknak azt, hogy esetenként még ÉLJENEK is. Minden embernek szüksége van a mentális jólétre és ezt úgy a legkönnyebb megteremteni, ha nem üres lakásba tér haza, néha rámosolyognak és ha szeretnek és viszont szeretik őket. S már látom, ehhez nem is kötelező egy Igen.