Volt egy életem. Egy meglehetősen jó, gondtalan, kiegyensúlyozott, kicsi burokban fejlődő világom. Aztán, ez egy csapásra megszűnt létezni, illetve darabokra tört. Mára, már csak emlékfoszlányaim maradtak. S lassan, azok is kezdenek eltűnni. Minden, ami jó elmúlik. Tudom, aminek kezdete van annak vége is, de én nem akarom a végét, nem akarom az újat! én a régit akarom, mégpedig most! Sajnálom, hogy nem dokumentáltam mindent aprólékosan és sajnálom, hogy ellopták őt, az emlékeimmel. és gyűlölöm, hogy nem tudtam megmenteni a világom.

Próbálok újat létrehozni, de soha nem lesz olyan jó, tökéletes és egyszerű. Már minden bonyolult és tökéletlen. és alig van segítség...